Allergoff

Mi az allergia?

Allergia (szenzitizáció) – a test hiperszenzitizációja amikor az találkozik az allergénnel, azzal az anyaggal, amely az immun rendszer patológiás reakcióit okozza. A tünetek jelentkezhetnek ételallergia, léguti allergia vagy kontakt allergia következtében. Mindegyik rájuk jellemző tünetekkel rendelkezik, mint például szénanátha, szemkönnyezés vagy akár anafilaxiás sokk a legsúlyosabb esetben. Az allergiás megbetegedések lehetnek örökletesek, ebben az esetben az előfordulásuk specifikus gének által van kódolva. Valójában viszont nem az allergiát magát örököljük, hanem a rá való hajlamot.

70%-a

szenved a gyermekeknek az allergiától az óvodákban és a korai iskolai években

A leggyakoribb légúti allergének

A légúti allergia a leggyakoribb allergia világszerte.
A bennünket körülvevő természet tele van allergiát okozó anyagokkal.
A velük létrejövő kapcsolat kellemetlen tüneteket okozhat a légutakban.
Alább felsorolunk pár allergént, melyek a leggyakrabban okoznak légúti allergiát:

poratka allergének

– ezek mikroszkopikus élőlények, melyek a pókszabásúak altörzsébe tartoznak. Az emberekről és állatokról lehámlott hámréteggel valamint egyéb mikoorganizmusokkal táplálkoznak. Közülük is a Dermatophagoides pteronyssinus a legjobban allergizáló és leggyakoribb fajuk. Minden helyen megtalálhatóak ahol felgyülemlik a por – ágyakban, matracokban és kárpitozott bútorokban.

pollen

– leginkább tavasszal és ősszel vannak jelen. Belterekben és kültereken egyaránt megjelennek. Mikor a pollen interakcióba lép a garatnyálkahártyával, több szervi megbetegedést okozhat a szemen, bőrön, a szájban vagy a torokban.

állati eredetű allergiák

– ez az allergéneknek egy másik csoportja. A legfőbb forrásuk a házi kedvencek nyálából, bőréből és vizeletéből érkező proteinek. A közhiedelemmel ellentétben az állatok szőre nagyon ritkán játszik szerepet az allergia kialakulásában. Ennek ellenére egy nagyon hatékony szállítója az allergéneknek, melyek az izzadságmirigyekből, a nyálból és a vizeletből érkeznek.

gomba spóra allergének

– ők az élőlények egyik legnagyobb csoportja. A gombák részei, mint például a spórák allergiás betegségeket okozhatnak. A gomba allergia általában együtt jár más légúti allergének okozta további érzékenységekkel, leginkább pollen és porallergiákkal.

Poratka allergia

tünetek

Ugyan a háztáji por miatt kialakuló túlérzékenység egész évben jellemző, a tünetek súlyosbodása egy diagnosztikai kiindulópont. A reggeli és esti órákban jelentkezik, leginkább ősszel és télen (mikor a lakásokat felfűtik).

Az asztma kialakulásának kockázata és a porban megtalálható elsődleges allergénnek, a Dermatophagoides pteronyssinusnak (Der p1) a koncentrációja között egyenes arányosság áll fenn – a kockázat duplázódik minden alkalommal, amikor a Der p1 koncentrációja duplázódik a 0,7-től 50 mg per 1 g por esetén.

Kinyit Becsuk

Mi található meg a házi porban?

A házi por a leggyakoribb allergiát okozó faktor. Majdnem minden allergént tartalmaz, ami otthon megtalálható, úgy mint állati allergének, mikroorganizmusok és növényi pollenek.

Hol gyűlik fel a házi por?

Ajánlott azokat a területeket befújni a lakásban, ahol a legtöbb porallergén gyülemlik fel – legfőképp a matracokat, ágyakat, és más helyeket, ahol alszik, paplanokat és párnákat, kárpitozott bútorokat, szőnyegeket, padlószőnyeget, függönyöket és plüss játékokat.

Miejsca gromadzenia się kurzu domowego - grafika
Człowiek z chusteczką - zdjęcie

ALLERGIÁS
RHINITISZ

A tünetek az allergének belélegzését követően alakulnak ki a túlérzékeny betegek esetén. Könnyezés, orrdugulás, viszketés és tüsszögés jelentkezik pár perccel az allergénnel való érintkezést követően. Fenn áll az akut és krónikus orrmelléküreg gyulladás kialakulásának kockázata is. A tünetek súlyosbodása függ az allergiás beteg személyes tulajdonságaitól és az allergének koncentrációjától otthon. A krónikus allergiás rhinitisz súlyosabb esetei akár alvási zavarokhoz, csökkent napi
fizikai aktivitáshoz, koncentrációzavarokhoz, valamint a tanulásban és a munkavégzésben is nehézségekhez vezethetnek. Az otthon jelenlevő allergéneknek való konstans kitettség okozta egész évben jelentkező túlérzékenységi panaszok tipikus jelei az allergiás rhinitisznek. Az allergia ezen fajtája úgy különböztethető meg az egyszerű vírusos fertőzés okozta megfázástól, ha megfigyeljük, hogy milyen hosszan jelentkeznek a tünetek. A vírusos rhinitisz általában 10 napig tart.

Az allergiás rhinitisz a leggyakoribb nem fertőzés által okozott megbetegedés a felső légutakban. A vizsgált emberek 36%-ánál diagnosztizálták ( ECAP - Epidemiologia Chorób Alergicznych w Polsce). Az allergiás rhinitisz gyakran más allergiás megbetegedésekkel együtt jelentkezik, úgy mint: asztma, allergiás kötőhártyagyulladás, atópiás dermatitisz.

Kinyit Becsuk
Ręce z AZS - zdjęcie

ATÓPIÁS
DERMATITISZ (AD)

Az atópiás dermatitisz vagy atópiás ekcéma a leggyakoribb bőrbetegség, aminek az első tünetei általában a kisgyermekkorban jelentkeznek.

Statisztikai kimutatások alapján a gyermekek 10-20%-a és a felnőttek 1-3%-a szenved AD-ben. A gyermekek 60%-ánál az első tünetek az első tizenkét hónapban jelentkeznek a születés után. A tünetek 5 éves korig jelen vannak a betegek 90%-ánál.

A betegség oka a genetikailag kódolt struktúrája az epidermisznek. A szabad zsírsavak hiánya ezen a területen megkönnyíti az allergének penetrációját, ami erősíti a gyulladásos és viszkető tüneteket. Az epidermisz száraz és megvastagodott. Az atópiás dermatitisz együtt jelentkezhet más allergiás megbetegedésekkel, úgy mint: bronchiális asztma, allergiás rhinitis, csalánkiütés és ételallergia. Környezeti tényezők, úgy mint porallergének – atkák, állatok epidermisze, állatok szőre, gomba spórák és virág pollenek, erőteljes hatással vannak az atópiás dermatitisz kialakulására és súlyosbodására.

Kinyit Becsuk

Tünetek

A tipikus tünetek leggyakrabban a következők: viszketés, száraz bőr, ekcéma-szerű gyulladásos léziók és a bőr megvastagodása (lichenifikáció). Az AD-ben szenvedő betegek epidermisze kevesebb ceramidot és szabad zsírsavat tartalmaz. Ebből az okból kifolyólag kevesebb vizet köt meg az epidermisz, ezért az hamarabb elpárolog. Ez a bőr csökkent elaszticitását eredményezi, ami így mégjobban ki lesz téve a mikrotraumáknak és repedéseknek.


A betegség együtt jelenhet meg más atópiás megbetegedésekkel, úgy mint: bronchiális asztma, allergiás rhinitisz, csalánkiütés, és ételallergia. Allergének, úgy mint poratkák, állatok epidermisze, állatok szőre, gomba spórák, virág pollenek és az étel közvetlen hatással vannak az atópiás dermatitiszre. Ezekkel a légzési traktuson, a gasztrointesztinális traktuson valamint a bőrőn érintkezünk.

Kinyit Becsuk

AD kezelés

  • Szükséges kerülnünk az allergéneket és más bőrirritáló anyagokat.
  • Napi szinten kezelnünk kell az epidermiszt kombinálva a bőrt puhító terápiával
  • Gyulladáscsökkentő terápia

Az Atópiás Dermatitisz (AD) formái

1

Pediátriás AD

A tünetek egyből születés után jelentkeznek – a bőr kiszárad vagy bőrléziók alakulnak ki, úgy mint bőrvörösség vagy váladékozás. Leggyakrabban a könyökök és a térdhajlat tájékán találhatóak.

2

Gyermekkori

A kiszáradt bőr hámlik és durva a felülete. A bőr vastagodik a hajlatokban és a homlokon. a könyököknél és a térdhajlatnál alveoláris-follikuláris elváltozások jelennek meg.

3

Felnőttkori AD

A felnőtt betegek általában bőrelváltozásokra panaszkodnak a könyöknél, a térdhajlatoknál és a nyakon. Az elváltozások nagy felületen jelentkeznek a testen és általában jobban láthatóak a nyakon és az arcon.

Dziewczynka z wziewem - zdjęcie

ASZTMA

Az allergének jelenléte a lakásban (ideértve a poratka allergéneket) krónikus bronchiális gyulladáshoz vezethetnek. A betegek periodikus rohamokban jelentkező légszomjtól, tüsszögéstől, zihálástól és megemelkedett nyálkaszekréciótól szenvednek. A környezeti tényezők okozta csökkent légáramot bronchusokon keresztül bronchiális túlérzékenységi reakciónak hívjuk. Ez az asztma egy tipikus jele. Az elmúlt pár évben egyre növekedett az asztmás betegek száma. A legújabb epidemiológiai kutatások kimutatták, hogy a gyermekek 11%-a és a felnőttek 9%-a szenved asztmában. Azonban ezek a számok nagy valószínűséggel valójában magasabbak, hiszen az asztma egy nagyon nehezen diagnosztizálható betegség. Az asztma gyakran jelentkezik együtt allergiás rhinitisszel és atópiás dermatitisszel. Gyermekkorban jelentenek ezek a legsúlyosabb problémát.

Kinyit Becsuk

Az alábbi környezeti tényezők segítik elő az asztma kialakulását és járulnak hozzá a betegség súlyosbodásához:

  • levegőben lévő allergéneknek való kitettség
  • légzőszervi fertőzések (különösen a vírusosak)
  • légszennyezés
  • kipufogógáz
  • diéta (ételallergiák)
Lekarz oglądający zdjęcie rtg - zdjęcie

A betegség lefolyása és terápiája

Az asztma egy változatos lefolyású betegség, előfordulhat, hogy a tünetek egész évben, vagy csak időszakonként jelentkeznek. Kapcsolatban állhat vele a testmozgások fajtája, káros környezeti tényezők, vagy megjelenhet akár bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként. Minden esetben a betegség másként jelentkezik – lefolyása lehet enyhe, mérsékelt vagy súlyos.


Az asztma prevenciójának és terápiájának fontos eleme az allergének eliminációja a környezetünkből. A hatásos fellépés enyhítheti a tüneteket, csökkentheti a tünetek súlyosbodásának kockázatát és megóv az allergiás megbetegedés kialakulásától.

Kinyit Becsuk

Jelek és tünetek

A változó légáram korlátoltság a bronchusokon keresztül, amit bronchiális túlérzékenységnek hívunk, egy tipikus tünete az asztmának. A tünetek spontán is jelentkeznek, de fizikai, kémiai és biológiai ágenseknek való kitettség esetén is.

Néha a tünetek súlyosbodnak. Ilyenkor súlyosabb légzési zavarok, erősebb köhögés, zihálás és mellkas feszülés jelentkezik, ami ronthatja a tüdőfunkciókat.

 

köhögés
zihálás
mellkasfeszülés

A krónikus gyulladás egy patológiás gyógyulási folyamathoz vezet, ami átalakítja a szöveti struktúrát, ami a légzési zavarok további súlyosbodásához vezet. A bronchus simaizom összehúzódása, nyálkahártya ödéma és a túlzott váladéktermelés jelentkezik az asztmás roham alatt. A betegek ezután átmeneti mellkasfeszülést éreznek.

Diagnosztizálás

Az asztma diagnosztizálása esetén az orvos az asztmára jellemző tüneteket ismeri fel. Speciális teszteket végeznek, melyek mérik a korlátozott légáramot a légutakban. A bronchusokból biopsziával kinyert szöveti mintáknak nagy jelentősége van a diagnosztikában.
Az elmúlt pár évben növekedett az asztmás betegek száma. A legújabb epidemiológiai kutatások szerint Lengyelországban a gyermekek 11%-a és a felnőttek 9%-a szenved asztmától. Azonban ezek a számok nagy valószínűséggel valójában magasabbak, hiszen az asztma egy nagyon nehezen diagnosztizálható betegség. Az asztma gyakran jelentkezik együtt allergiás rhinitisszel és atópiás dermatitisszel. Gyermekkorban jelentenek ezek a legsúlyosabb problémát.

Kinyit Becsuk
Rozpylacz Allergoff - grafika

AZ ALLERGÉNEK ELIMINÁCIÓJA A KÖRNYEZETÜNKBŐL

  • enyhítik a tüneteket
  • csökkenti a tünetek súlyosbodásának a kockázatát
  • megóv az allergiás megbetegedés kialakulásától